Bűnbánat és megbocsátás
Kevés történet példázza jobban a bűnbánat és megbocsátás kéz a kézben járó leckéjét, mint Jézusnak a tékozló fiúról mondott példázata.
Egy atyának két fia volt.Az idősebb megpróbált mindig helyesen cselekedni,az ifjabb viszont lázadó volt.Messzire utazott, és szégyenteljesen viselkedett.Amikor aztán végre belátta balgaságát, megbánta, és visszatért otthonába.Amikor az apa meglátta közelgő fiát, elébeszaladt, megölelte, és nagy örömmel és ünnepléssel köszöntötte otthon.Ez feldühítette az idősebb fivért, aki azzal vádolta atyját, hogy jobban bánik bűnbánó öccsével, mint vele.Atyja azonban megtanította neki, hogy helyes dolog örvendezni, amikor valaki elfordul a bűntől.
A családok mindennap küszködnek hasonló helyzetekkel.A példázatban az ifjabb fiúnak bűnbánatot kellett tartania, az idősebbnek pedig megbocsátást kellett gyakorolnia.A családokban időnként mindannyiunknak bűnbánatot kell tartania, meg kell bocsátanunk és bocsánatot kell nyernünk.A példázatban szereplő atya példájából sokat tanulhatunk Mennyei Atyánk szeretetéről, és arról a szeretetről, melyet otthonunkban ápolnunk kell.Segíthet bűnbánóbbnak és megbocsátóbbnak lennünk, ha elolvassuk ezt a példázatot és elgondolkodunk rajta.
Olvassák el a tékozló fiú történetét a Lukács 15:11--32-ben!
|
