A helyettesítő szolgálat alapelvének nem kellene furcsának tűnnie egy keresztény számára sem.Hitünk központi eleme az, hogy Krisztus áldozata engesztelést hozott bűneinkért azáltal, hogy helyettünk eleget tett Isten igazsággal kapcsolatos követelményeinek.A halottakért végzett munkánk erőteljesen hirdeti Krisztus isteni jellemét és küldetését.Tanúságot tesz először is Krisztus feltámadásáról; másodszor az Ő engesztelő áldozatának végtelen átfogó erejéről; harmadszor arról, hogy Ő az üdvözülés egyedüli forrása; negyedszer arról, hogy Ő lefektette az üdvözülés feltételeit; ötödször pedig arról, hogy Ő újra el fog jönni.

Azok, akik előttünk jártak, élnek ma, Jézus Krisztusnak köszönhetően.Ő azt mondta: 'Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él.'Felfoghatatlan, hogy ez a kijelentés csupán azokra vonatkozna, akiknek ebben az életben lehetőség adatott arra, hogy meghallják az Ő evangéliumát,illetve hogy el lenne zárva azok elől, akik nem hallhatták azt a haláluk előtt.

Néhányakban az a félreértés támadt, és azt feltételezik, hogy az elhunyt lelkeket a tudomásuk nélkül keresztelik meg a mormon hitben, vagy hogy az olyan emberekre, akik egykor más vallásokhoz tartoztak, visszamenőleg rá lehet erőszakolni a mormon hitet.Azt feltételezik, hogy hatalmunkban áll kényszeríteni a lelket a hit kérdésében.Természetesen ez nem így van.Isten a kezdettől fogva szabad akaratot adott az embernek, amivel még halálunk után is rendelkezünk.'Mert azért hidettetett az evangyéliom a holtaknak is, hogy megítéltessenek emberek szerint testben, de éljenek Isten szerint lélekben.'(1 Pét. 4:6)

Válogatott idézetek (nem sorrendben) D. Todd Christensentől, a 2000. októberi konferencia szombat délelőtti üléséről.Ensign, 2000. nov., 9. o.